Igen,elkezdtem olvasni az Eclipset. És meglepő módon ugyan az történik meg velem,mint ami le van írva, csak pont fordítva. Amikor az Alkonyatot olvastam,és Bella rátalált a szerelemre,én pont szakítottam. Amikor a második részben Edward elhagyja és Jacob ott van neki,akkor pont majdnem összejöttem valakivel,és a barátaimat hanyagoltam.És most,hogy Bella a Holdat választja szerelméül,és a Napot barátjául...nos nálam ez megint úgytűnik,fordítva történik. A hold az én...társam örökkön örökké.mindig.akár csak az inprintingnél.mindig ott leszünk egymásnak. A nap pedig...az,akit szeretek.
Már megszoktam,hogy mindig fordítva történnek a dolgok,de mindig az alapján,amit olvasok. Mintha az életem visszatükrözné az olvasottakat.Talán azért,mert túlságosan beleélem magam a könyvekbe. Csak éppen nálam mindig az ellenkező történik. És ez főleg az Alkonyat könyvekre igaz. Túlságosan is...vámpírosak. Valahogy, közel állnak hozzám.Mindenesetre jó könyv. És meglepő módon, sok alapvető emberi érzésre döbbentem/döbbenek rá az olvasás közben. De még nincs vége. Még hátra van legalább 250 oldal. szal,haladok vele. és meglátjuk,mi lesz a végén. mármint,hogy mi lesz az életemben a következménye.
Utolsó kommentek