Asszem, itt az ideje, hogy egy kicsit többet is írjak magamról. Talán így érthetőbbek lesznek a bejegyzéseim is. Találtam a neten egy kis "segédletet...

Jelmondat: „Semmi sem lehet elég tökéletes.”

A melankolikus a nagybetűs Gondolkodó. Alaposan elemez, és ismét rendszerbe rak, újra meg újra harmóniára törekszik. Olyan összefüggésekre jön rá, melyek más típusok számára többnyire elképzelhetetlenek. Meg akarja érteni a dolgok működését, a történések miértjét. Ennek és gazdag képzelőerejének köszönhetően a melankolikusok között találunk világhírű képzőművészeket, írókat, költőket, zenészeket, színészeket ugyanúgy, mint matematikusokat, filozófusokat, orvosokat, építészeket, régészeket, kutatókat, feltalálókat – és a sort még hosszasan folytathatnánk.

A szangvinikussal szemben, aki mindenbe belefog, csakhogy azokat félbehagyja, a melankolikus csak néhány dologgal szeret foglalkozni, de amit elkezd, azt igyekszik tökélyre vinni.
Életének legtöbb területén komoly és rendszerezett. Napjait tervszerűen, céltudatosan éli, megjelenése harmonikus. A melankolikus ruhái tiszták, vasaltak és jól illenek egymáshoz. Hajviselete ápolt, környezete rendezett. Különös gondossággal ügyel a részletekre.

Hát...ez úgy nagyjából igaz lenne rám. Bár a rend...az nem mindig. Főleg az asztalomra jellemző néha a káosz,amikor leveszek egy könyvet a polcról,és nem rakom vissza. Így néhány nap után már tornyosulnak a papírok és a könyvek. De ez pl. a roháimmal nincs ilyen. Ott jellemző rám a rend. :D

Nos, az a rész, ahol azt írja, hogy meg akarja érteni a dolgok működését, ez igaz, csak nem teljesen így. Általában nem a dolgok működését akarom megérteni. Hanema z emberek működését. Minden egyes ember gondolatmenetét, érzéseit megpróbálom felfogni, megérteni. A gazdag képzelő erő...hát ezt nem részletezném. Röviden annyi, hogy van...nem is kevés. Minden nap tele vagyok új ötletekkel,tervekkel, és bár ezeknek csak nagyon kevés százaléka valósul meg belátható időn belül, sose adom fel az álmaimat. Mindig véghez viszem, és ha lehet, akkor a legtökéletesebben.

Mivel rák vagyok...kicsit talán misztikusan hangzik, de elég nagy hatással van rám a hold. Újholdkor általában jobb elkerülni, mert elég...hülye vagyok. Vagyis...talán depresszív kicsit. De csk nagyon rövid ideig. Talán 1 óráig ( pont, amíg a csillagászati újhold tart kb. ). Szeretek verseket írni, rajzolni, zongorázni, gitározni, énekeli, versenytáncolni, floorballozni, röpizni. És hát...végülis tanulni is ( legjobban Kémiát és Bioszt. ). Szerintem ezek a leglényegesebb dolgok velem kapcsolatban. :)

Nekem egy lételemem van. A szeretet. Nem kell, hogy engem szeressenek, csak én szerethessek. Ez a lényeg. Mert ha szerethetek valakit, ha van egy mosoly, egy pillantás az emberek között mondjuk az utcán, akkor már én is boldogabb vagyok.Mert egy kicsivel több öröm van a világban.

Jah igen...

...és ez lennék én... ( tavaly évvégi kép, Váci utcában, csak a többieket levágtam róla... :\ )