villámlik. dörög. és szétrobban a fejem. odakint vuhar dúl. idebent szintén. összevesztem a szerelmemmel. vagyis, megbntottam. mert hülye és idióta vagyok, és rég láttam, és nagyon hiányzik és nem bírom nélküle. szombaton, vagyis holnap este megyünk bulizni haverokkal...hívtam őt is. de bizonyos okok miatt nem tud/nem szeretne jönni túlzottan. és én meg azt írtam neki, hogy elég szarul esik a dolog, hogy a...és ráadásul megbeszélni sem tudtuk, mert mennie kellett...nagyon szeretem, csak néha...hüle dolgokat művelek, mert nem értjük meg egymást, vagy csak nehéz elviselni a másik távolságát, meg hát néha egymás hülyeségeit is. de mindennél jobban szeretem.ezért szerettem volna,ha velünk jön. már elfogadtam, hogy nemet mondott. ez a döntése, és megértem. sokat fogok gondolni rá az este, de megpróbálom jólérezni magam. előtte és utána, és akár még közben is felhívom...hogy tudjam mit csinál, hogy jól van e.
most pedig jöjjön egy vers. amit neki írtam, mikor elutazott külföldre.
Messzi földön...
Valahol messze, most
épp úton vagy, s távolodsz.
Határon túlra mész,
Míg kedvesed itthon rólad álmodoz.
Autópályán suhansz.
Hágókon visz majd át utad és
hajnalra célba érsz.
Nélküled az élet szenvedés.
Még csak most mentél el,
S oly messze még, oly messze
az örömteli pillanat.
A viszontlátás perce.
2010. július 31.
szeretem. mindennél jobban. és nagyon rossz, hogy a hülyeségemmel mindig megbántom. utálom magam amiatt, hogy nem gondolom kétszer végig a dolgokat, mielőtt kimodanám. pedig általában nem vagyok ilyen. mindig alaposan megfontolom, mit teszek. de azoknál az embereknél, akiket szeretek, náluk minden megérzőképességem, minden önfegyelmem csődöt mond. olyan leszek, akár egy ötéves, aki nem tudja felmérni, mit tesz. gyermek. gyermekien őszinte, és kegyetlen. mindent megteszek hogy ezt elolytsam, de olykor olykor visszatér, és nem akarom megbántani...de mindig az lesz :( mindig az lesz :( pedig szeretem. mindennél jobban ezen a világon. és bármit megtennék érte.
Utolsó kommentek