Néha nem értem az emberek, hogy miért ítélnek első látásra...
Kicsit emo a kinézetem. De tényleg csak kicsit. Főleg a hajam, meg kedvelem a 60-as évekbeli csőnadrágokat. Ennyi. Nem tudom, ez miért zavar néhány ember. Főleg a korombelieket (16 éves vagyok egyébként) és a néhány évvel idősebbeket. Nem tudom, miért baj az,ha én így érzem jól magam. Ha nem tetszik, el lehet fordulni, bár szerintem nem olyan "kirívó" a külsőm. Nem értem, miért kell beszólogatni ( nem mintha különösebben a lelkemre venném őket ). Attól menőbbnek érzik magukat? Ezzel növelik az egojukat? Gyógyszerezzék magukat, ha egyébként öbizalom hiányban szenvednek. Egyébként meg, alázzák csak az embereket, szólogassanak nyugodtan be. Egyszer úgyis lesz valaki, aki feláll, és visszavág. Mert mindig van valaki. Akkor majd rádöbbennek,mennyire menő dolog beszólogatni. Ha nekem szól be valaki, visszaszólok. Tök mindegy, hogy egy nagymenő paraszt, vagy csak egy ellenőr a buszon kötözködik, ugyan úgy visszaszólok. Nem igazán izgat. De én csak annak szólok be, aki paraszt velem. Hát mindegy...nem tudom megérteni őket. Egyszer talán az is sikerül,és akkor mégjobban fogom szánni az ilyen embereket, mint most. Mert azokat, akik a másik megalázásával nővelik az egojukat, akik ettől érzik magukat menőnek, azokat csak szánni lehet.
Utolsó kommentek